Magyar szerkezettár

hogy¹

hsz

I. kérdő hogyan? hogy vagy?; ▸ hogy volt! | ▸ hogy a csudába a fenébe ne ?! | <felkiáltásban:> mily nagyon ...! hogy sajnálom!; ▸ de még hogy!

II. von

1. < (idő)határozói mellékm kötőszavaként:> ahogy(an), amint, amikor. egy hétre rá, hogy megjött, ment is vissza.

2. <kérdő alakú ált névm-sal:> ahogy(an). megcsinálták, ki hogy tudta.

III. htl

1. <állítm nélküli válaszban, kérdő alakú htl névm-sal v. hsz-val, annak kif-ére, hogy a mód, ill. a körülmények esetenként változnak.> [jól megy a munka? ] mikor hogy!

2. ▸ hogy, hogy nem hogy, hogy nem, elveszett.

[ fgr ]

hogy²

ksz

1. <a főm vmely névszói részét helyettesítő v. értelmező mellékm kapcsolására.> az a kérdés, hogy ...; kár, csoda, megesik, hogy ...; érzi, tudja, hogy ...; azért ment, hogy ...; félt, hogy ...; az a hír járja, hogy ...; ez az oka annak, hogy ...; úgy látszik, hogy ... | <közlést, tartalom szerinti idézetet, kérdést tartalmazó mellékm kapcsolására.> azt mondta, hogy ... | <fokozó értelmű, rendsz. következményt is kifejező mellékm-ban.> annyira félt, hogy szólni sem mert. | nép biz <olyan mellékm-ban, amelyben a következmény kifejtését hsz v. isz helyettesíti.> annyira szereti, hogy még!; olyan mérges vagyok, hogy no!

2. <látszólag alá- és fölérendeltségi viszonyban levő, valójában mellérendelő, kül. magyarázó értelmű m-ok kapcsolására.> mi van veled, hogy ilyen sápadt vagy? | <célhatározói mellékm-ként szerkesztett m-ban:> és, de. a nap elbújt, hogy hamarosan újra kisüssön ( helyesen: és v. de ezután hamarosan újra kisütött).

3. <főm nélkül álló, gyak. érzelmileg színezett mellékm-ban.> még hogy én vagyok az oka!; hogy a fene egye meg! | <visszakérdezésben, gyak. érzelmi színezettel.> hogy honnan tudom? | <közhelyszerű kif-ekben, a mondanivaló bevezetésére v. közbevetésként.> hogy úgy mondjam.

4. <msz-val, hsz-val, ksz-val, a tartalmi alárendelés formálissá válásával.> persze hogy ...; ugye hogy ...; azaz hogy ...; ▸ éppen hogy csak ▸ nemcsak hogy , hanem de még nemcsak hogy szép, hanem jó is.

[←hogy¹ ]

..........

ahogy

von hsz

1. amilyen módon v. állapotban. nem maradhat úgy, ahogy van; ▸ lesz, ahogy lesz ahogy lesz, úgy lesz ▸ ahogy jön ▸ ahogy vesszük

2. amilyen (nagy) mértékben. kiabált, ahogy csak bírt. | biz <önállósult mellékm-ban, felkiáltó értékkel:> milyen nagyon, milyen jól v. rosszul stb.! ahogy az kiabált! | gúny <ugyanilyen haszn, a másik beszélő szavainak tagadására.> ahogy te tévedsz!

3. amilyen értékben, amilyen összegért. úgy adom, ahogy vettem.

4. mihelyt, amint. ahogy lefeküdt, elaludt. | amikor, amíg. ahogy megy, egyszer csak meglát egy embert.

5. <érzékelést jelentő igék utáni mellékm kötőszavaként:> hogy. láttuk, ahogy kidőlt a fa.

6. <mondást v. érzékelést jelentő igékkel, nem valódi alárendelésben.> ▸ ahogy hallom, ahogy állítják

____________________

nem¹

1. élőlénynek hím, ill. férfiúi v. nőstény, ill. női jellege.

2. élőlényeknek e jellegük alapján elkülönülő csoportja. a női nem.

3. nyelvt bizonyos nyelvekben a (név)szók ragozását és egyeztetését meghatározó nyelvtani kategória (genus).

4. nép v. irod nemzetség, család. ősi nemből való. | ▸ az emberi nem

5. áll a családnál kisebb, a fajnál nagyobb állatrendszertani egység (genus).

6. fil az osztálynál szűkebb, a fajnál tágabb ált. fogalom (genus). | vál fajta, (vál)faj. a büntetés egy neme. | ▸ a maga nemében

[?]

nem²

I. hsz

1. <tagadás kif-ére, önálló m-értékű szóként is.> nem fáj; ma nem, majd holnap; ▸ hol volt, hol nem volt ▸ igen is, nem is ▸ nem mintha | <tagadó névm v. hsz kiegészítésére, kettős, ill. párhuzamos tagadásban.> senkit nem láttam; se(m) nem kék, se(m) nem zöld. | ▸ amíg nem várj, amíg vissza nem jövök. | ▸ majdhogy nem

2. <óvatos állításban, az ellentétes fogalmat tagadva.> ▸ nem sok ▸ nem egy ▸ nem minden célzás, gúny nélkül

3. <felkiáltó v. kérdő m-ban, erős állítás, megütközés, bosszúság kif-ére.> hát nem gyönyörű!?; csak nem mégy oda?; ▸ még mit nem ▸ csak nem?

4. <kérdő formájú szigorú v. durva parancsban.> nem mégy innen?!

5. <szerény v. udvarias kérdésben.> nem jönnél el te is?

6. <valamit tagadva, az ellentétes fogalom kif-ére.> a törvény nem tudása.

II. fn ez a szó mint tagadó, visszautasító válasz. nemet mond valamire. | ▸ nemet int

[?fgr ]

____________________

lejön

tn ige

1. lefelé v. lenti helyre jön. lejön a lépcsőn. | délre, vidékre, ill. alárendelt intézményhez jön. lejön hozzánk pécsre.

2. valami a beszélőhöz közeledve, lejjebb levő helyig ér. az út lejön a házunkig.

3. a beszélőhöz közeledve elhagy valamit. lejön a szőnyegről.

4. <valamit borító anyag> leválik v. levehető. könnyen lejön a héja; ▸ hogy nem jön le a bőr a képéről durva: a pofájáról?!

5. biz <összegből egy rész> levonandó.

6. biz <írásmű> megjelenik.

____________________

a → az

____________________

bőr

1. az ember és az állatok testét külső rétegként borító szövetek összessége. ▸ bőrig ázik | <kif-ekben a testi épség, ill. az élet jelképeként.> félti a bőrét; ▸ nincs jó bőrben rossz bőrben van ▸ nem szeretnék a bőrében lenni ▸ saját bőrén érez tapasztal valamit ▸ valakinek a bőrére megy a dolog ▸ a bőrt is lehúzza valakiről | biz pejor <kif-ekben az érzékenység, a szemérem jelképeként.> ▸ nincs van bőr az arcán, a képén vastag bőre van

2. lenyúzott ( és kikészített) állatbőr. bőrbe köt. | (jelzőként) ebből készült. bőr aktatáska. | sp biz futball-labda. rúgják a bőrt.

3. némely gyümölcs vékony héja. a barack bőre. | ritk fiatal fa vékony kérge. a fűzfa bőre.

4. folyadék, pép felszínén kül. lehűléskor keletkező hártyaszerű réteg. a kávé bőre.

5. ritk biz öltözet, ruha.

6. ▸ jó bőr ▸ még a bőre alatt is pénz van ▸ nem fér a bőrében ▸ majd kiugrik kibújik a bőréből ▸ húzza a bőrt a fagyon

[ fgr ]

____________________

durva

1. egyenetlen felületű, érdes. durva bőr. | viszonylag nagy szemcsékből álló. durván őrölt liszt. | vastag szálú. durva vászon.

2. csak elnagyoltan kidolgozott. durva vázlat. | nem pontosan, csak megközelítőleg megállapított. durván számítva.

3. ▸ durva munka

4. másokat sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba. durva ember; durván megsértett. ▸ durva, mint a pokróc | a jó ízlést, az erkölcsi érzéket sértő, illetlen. durva tréfa.

5. rég irod bárdolatlan, műveletlen. | ilyen egyéniségre valló, nem finom, nem megnyerő <külső>. durva arc.

6. bántó, fülsértő <hang>.

[?]

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4